13. fejezet

Tizenharmadik fejezet

**Lizzie szemszöge**

Mivel már mindenki eléggé megunta azt, ami Harry és Georgi között van, kénytelenek voltunk lépni az ügyben. Egyáltalán nem értem azt, hogy mi van közöttük. Régen tök jól elvoltak, most meg itt hisztiznek. És tök feleslegesen. Csak ketté szedik ezzel a társaságot, a stáb azt a részét, ami koncertről koncertre állandó és együtt van. Mindenki ismeri a fiúkat és Georgit is. Rajtunk kívül senki sem érti, hogy ez miért van, de már nagyon unják. Pedig még csak két hete kezdődött el! 

Úgyhogy a saját és az ő érdekükben is muszáj volt cselekednünk. A terv a következő volt: a fiúk Harry telefonjáról üzennek Georginak, hogy jöjjön a szobájukba, mert szeretne "Harry" vele beszélni. És amikor Georgi bemegy a szobába (ahol Harry is ott lesz), rájuk zárjuk az ajtót, és addig nem engedjük ki őket, amíg ki nem békülnek. 

A terv ugyan nem saját (egy filmben láttam), de beválhat. És ha esetleg nem is, rengeteg lehetőség van még. Egy próbát biztosan megér.

**Georgi szemszöge**

Nagyot sóhajtva lecsúsztam a fal mellett. Kellett nekem ide jönnöm! Tudhattam volna, hogy nem fog csak úgy kibékülni velem. Most pedig itt vagyok összezárva vele, kitudja meddig.
- Ez igazán fantasztikus. - állapítottam meg és a felhúzott térdemre hajtottam a fejem. Harry nem válaszolt, csak egyre távolodó léptek zaját hallottam. Remek akkor továbbra is leszarja a fejem. Igazán élvezetes órák várnak rám.
Aztán hirtelen hallottam, hogy visszajön.
- Add ide a telefonod! - mondta. Azonnal felkaptam a fejem, és ránéztem.
- Nem gondolod komolyan, hogy csak úgy neked adom a telefonom? Van benne csomó személyes dolog. - hülyén néztem rá. Ezt tényleg nem gondolhatja komolyan...
- Nem érdekel engem a te telefonod. Csak felakarom hívni Louis-t, hogy azonnal nyissák ki az ajtót. -  mondta és felém nyújtotta a kezét.
- És a tiéd miért nem jó? Amúgy sem tudom egyikőtök számát sem. - mondtam, és azért sem adtam oda.
- Az enyém nincs meg. Valószínűleg náluk van. De én tudom fejből a számukat. - mondta, és közelebb nyújtotta a kezét. Megforgattam a szemeim, és odaadtam neki. Semmit mondó arccal elvette, majd beütötte a számot, és már tárcsázta is. És egyfolytában ezt csinálta. - A francba! Mind ki van kapcsolva. - idegesen leült a kanapéra és csak nézett maga elé. Gyorsan felálltam, és kivettem a kezéből a készüléket. Rám nézett.
- Megpróbálom Lizt és Luke-ot. - rántottam meg a vállam és kikerestem a névjegyzékből először barátnőm, majd barátom számát. De mind hiába, mind a ketten ki voltak kapcsolva. - Ez nem igaz! Most nekik ez mire jó, hogy összezárnak minket?! - ültem le Harry mellé, de csak azért mellé, mert a többi ülőkén mind volt valami cucc.
- Talán azért mert már egy hete nem beszélünk? - kérdezte cinikusan.
- És az őket miért érdekli? - felesleges volt kimondanom a kérdést, már tudtam rá a választ. És azt is tudtam, hogy gyerekesek voltunk nagyon Harry-vel. - Mi lenne, ha gyorsan kibékülnénk, utána meg kiengednének? - fordultam felé. Ő csak felhúzott szemöldökkel nézett rám.
- Szerinted ennyi a kibékülés? Ők sem hülyék... - ráncolta a homlokát.
- Jól van, csak egy ötlet volt. - karba tettem a kezem, és a kanapén háttámlájának dőltem. Percekig ott ültünk csendben. Zavaró csendben.
- Ma miért nem akartál jönni városnézésre? - tette fel hosszú csendben töltött percek után a kérdést. Kicsit meglepett, hogy ezt kérdezi. Töprengtem is azon, hogy elmondjam-e az igazat. Végül úgy döntöttem, hogy miért ne.
- Miattad. - válaszoltam, és lélegzett visszafojtva vártam a reakcióját.

**Lizzie szemszöge**

- Biztos, hogy jó ötlet volt ez? - kérdezte hirtelen Niall. Mind a hatan a mi szobánkban ültünk, és vártunk valamire, amit mi se tudtunk még, hogy mi.

- Miért ne lett volna jó ötlet? A filmekben mindig beválik... - mondtam, és elcsendesedtem. A filmekben... De hát azok kitalált történetek! Lehet, hogy ezzel még jobban egymás ellen fordítjuk őket.

- De ez a való élet Liz... - ráncolta össze a szemöldökét Liam. Szóval most az eddig tök jónak tartott ötletem ellen esküdnek? Szépen állunk.

- Igenis be fog válni, jó? Ha kell egész este bent tartjuk őket. Sőt, holnap a koncert előtt engedjük őket csak ki! - mondtam magabiztosan, és rácsaptam egyet az asztalra, mintha egy lelkesítőbeszédet mondtam volna. Nem kell mondanom, hogy mennyire hülyének néztek utána... 

- De holnap nekünk reggel interjúnk is van. Ott kell lennie Harry-nek! - tiltakozott Niall. Esküszöm, Niall-t és Liam-et lefogom ütni. Kételkednek a tervemben, utána meg itt akadékoskodnak! Hihetetlenek... Legalább nekem volt ötletem, ellentétben egyesekkel...

- Akkor azt mondjátok, hogy Harry nem érzi jól magát, és kész. - rántottam meg hanyagul a vállam. Ez legyen a legkisebb gondunk most. Sokkal fontosabb, hogy a két jómadár megférjen egymás mellett.